Helpific a szlovák Clarissimi magazinban

Megkeresést kaptunk a szlovák Carissimi folyóirattól, hogy szívesen publikálnának egy cikket a Helpificről, elősegítve ezzel a kezdeményezés szlovákiai terjesztését. A cikk most végre napvilágot látott, és elkezdődtek az előkészületek a Helpific szlovákiai bevezetéséről is. A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem jelezte szándékát, hogy csatlakoznának a fejlesztési programhoz. 

A Carissimi magazin aktuális száma elérhető a képre kattintva, a Helpificről szóló írásunkat teljes terjedelmében közöljük a kép alatt., 

Helpific – egy innovatív kezdeményezés Észtországból

Észtországról manapság egyre többet hallunk nemcsak a szentpétervárihoz hasonló fehér éjszakái, Tallinn gyönyörűen felújított középkori Hansa-belvárosa vagy éppen a finnugor rokonság kapcsán, hanem azért is, mert a valamikori szovjet tagköztársaság mára már az innovatív fejlesztések, a startupkultúra és az információs társadalom egyik úttörőjévé vált.

A Helpific észt fejlesztésű online platform, mely fogyatékossággal és mentális problémával élő embereket köt össze a helyi közösség tagjaival. Magyarországi szociálpolitikusként és szociális munkásként 2013-ban költöztem Észtországba a Tallinni Egyetem meghívására, hogy egy évet vendégoktatóként Tallinnban töltsek. Az egy évből aztán ötéves szerződés lett, ma már a negyedik évemet töltöm ebben a rendkívül gyorsan fejlődő országban, és itt tartózkodásom egyik legfontosabb eddigi eredménye a Helpific fejlesztésében való részvétel.

Az észt fejlesztések egyik jellegzetessége, hogy ez a mindössze 1,3 milliós kis ország mindent megtesz azért, hogy a benne fellelhető kreatív ötleteknek és kitalálóiknak lehetőséget adjon. Így indult útjára a Helpific platform is, egy ún. hackathon rendezvény alkalmával 2014 novemberében, amikor fogyatékossággal élő emberek, szociális munkások, emberi jogi aktivisták, programozók, dizájnerek és marketingszakemberek részvételével egyetlen hétvége alatt az alap- ötletből működő platformmá fejlesztették az elképzelést. Az alapgondolat az volt, hogy Észtországban, mint Kelet-Europában bárhol, a fogyatékossággal élő emberek többszörösen hátrányos helyzetben vannak. Miközben többségük képes lenne kis segítséggel az önálló életvitelre, a közösség életében való részvételre, és akár dolgozni is tudna, ez nagyon sokuk számára megfelelő támogatás híján elérhetetlen. A platform online fórum, amely elsősorban magánszemélyeket köt össze a szomszédság alapján azzal a céllal, hogy a már közösségben élő fogyatékos emberek valóban részévé váljanak a helyi közösségnek.

Egyik első felhasználónk és a fejlesztés során tanácsadónk Tom Rüttel észt szociális munkás volt, aki maga is fogyatékossággal él. Születésétől fogva nem tudja használni a kezeit. Egyetemet végzett szociális munkás, folyékonyan beszél angolul, tanulmányai elvégzése után azonnal munkát kapott Tallinnban, azonban segítség nélkül nem tudta elfogadni az állásajánlatot. Ahhoz, hogy minden reggel munkába menjen, segítségre van szüksége az öltözködésben, tisztálkodásban, de az olyan egyszerű feladatok elvégzésében is, mint lakása bejárati ajtajának bezárása. Eddig egy Tallinntól 400 km-re lévő szigeten élt édesanyjával, és ha nem fogadja el az állást, rá is az a sors vár, mint megannyi, fogyatékossággal élő észt emberre. Szüleitől való teljes függésben él, míg ők támogatni tudják. Aztán amikor a szülei már nagyon idősek lesznek, egy zárt, bentlakásos intézményben köt ki, akár nagyon fiatalon, és ott éli le további életét.

A Helpifickel ezt az ördögi kört akartuk megszakítani. Tom nem igényel folyamatos felügyeletet, ellátást. Nyelvével használja a mobiltelefonját vagy a tabloidját, teljesen önállóan képes a munkavégzésre és a hétköznapok feladatainak ellátására, de időnként kis segítségre van szüksége. A hivatalos ellátórendszer Észtországban lehetővé teszi személyi asszisztens alkalmazását, azonban ennek mértéke messze nem fedezi a havi szükségleteket. Ezért Tom a Helpific platformon keresztül felhívást tett közzé, amelyben lakóhelye szomszédságából keresett olyan embereket, akik időnként vállalkoznak arra, hogy segítséget nyújtsanak számára. Ha van 5-6 ember, aki reggelente ugyanúgy munkába megy, mint mindenki más, csak akad közülük valaki, aki képes arra, hogy Tom után behúzza a bejárati ajtót, vagy segítsen apró feladatok ellátásában.

Ma, két és fél évvel a platform elindulása után amikor Tom hasonló felhívást tesz közzé, hogy ismét segítségre lenne szüksége, órákon belül több tízezer embert ér el az üzenete Tallinnban, és általában tucatjával akadnak jelentkezők, akik szívesen segítenek. Nem szociális munkások, nem ápolónők vagy klinikai szakpszichológusok. Hétköznapi emberek, szomszédok, tallinni lakosok, észt polgárok, akik Tomban a hozzájuk hasonló állampolgárt látják, aki próbál boldogulni az életben.

Ma már ritkán van szüksége a Helpificre. Telefonjában nagyon sok szám van, számtalan barátra és helyi ismerősre tett szert. Szakemberként szociális tőkének hívjuk azt, amikor valaki jó értelemben beágyazott tagjává válik a saját közösségének, sok ismerőse, barátja lesz, mindig van, aki rányitja az ajtót, és ezek a kapcsolatok akár a magas színvonalú szakmai ellátásoknál is fontosabbak.

A Helpific a modern sharing economy kezdeményezések egy szociális változata. Peer-to-peer jelleggel embereket köt össze hétköznapi emberekkel, akik egymásnak nyújtva segítséget teremtenek erősebb közösségeket. Tom nemcsak kér, hanem nyújt is segítséget. Számtalan esetben vigyáz barátai nagyobb gyerekeire, akiket kézzel már nem kell megfogni, szaladni utánuk, a jelenlét és a szóbeli instrukciók fontosabbak, és Tom nagyon jó kapcsolatot tud kiépíteni gyerekekkel.

A kezdeményezés kétéves észt fejlesztés után mára hét országban van jelen. 2016 nyarán elkészült a magyar változat is, Budapesten 2017 márciusában került sor egy fejlesztő szemináriumra az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karnak és a Közösségfejlesztők Egyesületének részvételével. Számomra a legfontosabb tanulság a platform fejlesztése kapcsán, hogy az alapötlet egy igazi állampolgári kezdeményezés volt, amelyet sok szakember és érintett segítségével fejlesztettünk megvalósított projektté, és a platform maga pontosan úgy készült, ahogy aztán működni kezdett. Egyedül elszigetelt emberek vagyunk, de együtt nincs az az akadály, amelyet ne tudnánk legyőzni.

Fogalommagyarázat:

Helpific

A Helpific kifejezés angol fantázianév, a help (segítség) és terrific (kiváló, nagyszerű) szavak kombinálásával keletkezett.

Hackathon

A hackathonok olyan, jellemzően az információtechnológiai (IT) szektorhoz kötődő rendezvények, melyek célja egy ötletnek a prototípusig való eljuttatása, különböző szakértők bevonásával. Az angol hacker és a görög eredetű marathon szavakból alkotott kifejezés olyan 2-3 napos rendezvényre utal, amely leginkább a televízióból ismert tehetségkutató versenyekhez hasonló. Egy-egy ilyen rendezvényen számos ötletgazda, fejlesztő, programozó, dizájner, befektető és a legkülönbözőbb szakmák képviselői vesznek részt, hogy valamelyik kreatív ötlethez csatlakozva hozzájáruljanak annak megvalósításához. Számtalan hackathon rendezvény eredményeképpen nemcsak egy prototípus jön létre, hanem a résztvevők azonnal céget is alapítanak, és immár saját vállalkozásként indítják útjára az ötletet. Pontosan ilyen módon alakult a Helpific is, az észt szociális minisztérium finanszírozásával, a Garage48 kreatív hub által szervezett „Enable” Hackathon alkalmával. Ennek az volt a célja, hogy olyan ötleteket hozzanak a résztvevők, amelyekkel fogyatékossággal élő emberek életét tehetik jobbá a különböző technológiai újítások segítségével. Észtországban ma már nemcsak az IT területen rendeznek hasonló rendezvényeket, ez a kreatív fejlesztői kultúra a legkülönfélébb vállalkozási és szociális programok tervezésében is gyökeret vert.

Startupkultúra

A startupok olyan nagy növekedési potenciálú vállalkozások, melyek általában egy alapötletből indulnak el a megvalósítás útján és válnak később akár globális tényezővé a piacon. A startupkultúra kifejezés egy sajátos vállalati kultúrára és fejlesztési modellre utal, amelynek alapja az innováció és a rugalmasság, s melynek keretei között rendszerint minimális saját tőkével, azonban jól felépített támogató rendszerrel indulnak útjukra a különböző vállalkozások.

Sharing economy

Más néven közösségi gazdaság – azt a gazdasági és szociális rendszert jelenti, amely az árukhoz, szolgáltatásokhoz, adatokhoz és tudáshoz való másokkal megosztott, azaz közösségi hozzáférést tesz lehetővé. Ezt a hozzáférést általában az információtechnológia segíti elő, hogy az egyének, vállalatok, nonprofit szervezetek, illetve kormányok számára rendelkezésre álljon a kihasználatlan termékek és szolgáltatások elosztásához, megosztásához és újrahasznosításához szükséges információ.

Peer-to-peer

Az egyes magánszemélyek (lakosok, polgárok) által egymásnak nyújtott szolgáltatás, áru, tudás vagy információ megosztásának mechanizmusát hívjuk az angol kifejezésből kölcsönözve peer-to-peer megoldásoknak. Míg a piacon általában cégek termékeit vásároljuk meg magánszemélyként (business-to-peer), illetve állami szolgáltatások esetén az önkormányzatok vagy közvetlenül az állam szolgáltatásait használják a polgárok (government-to-peer), addig a sharing economy típusú rendszerekben általában az egyes állampolgárok közvetlenül egymásnak nyújtanak szolgáltatásokat. Ilyen megoldás például, amikor valaki az Airbnb rendszerén keresztül lehetőséget nyújt arra, hogy mások szálláshelyként igénybe vegyék a lakását. Itt nem arról van szó, hogy egy vállalat vagy vállalkozás biztosít szálláshelyet (hotel), vagy valamilyen állami cég teszi ugyanezt (mint pl. a régi úttörőtáborok esetében), hanem magánszemélyek egymás között, egymásnak nyújtanak szálláslehetőséget. A Helpific rendszerében a segítségnyújtás válik ilyen egymásnak nyújtott szolgáltatássá.

Bugarszki Zsolt PhD

egyetemi oktató, kutató-fejlesztő, Tallinni Egyetem