Integráció és közösségfejlesztés Észtországban

A Helpific észtországi csapata 2018-ban egy izgalmas fejlesztési projectben vesz részt, amiről egy rövid magyar nyelvű összefoglalót készítettünk.

A Tallinni Egyetemmel és a Võru Megyei Önkormányzatok Fejlesztési Egyesületével együttműködésben egy innovatív szolgáltatás és közösségfejlesztési projektben vesz részt a Helpific. 

A program a CoSIE (Co-Creation of Service Innovation in Europe) fejlesztési program része, melyben 10 ország vesz részt, mindegyik a saját pilot programjában.

Võrumaa

Võru (Võrumaa) az 1,3 milliós Észtország legdélebbi és egyben az egyik legkisebb lélekszámú megyéje mindössze 32 ezer lakossal. 

A térség számos problémával küzd. Nagy az elvándorlás, a lakosság lélekszáma folyamatosan csökken, különösen a fiatalok költöznek el a nagyvárosokba, vagy külföldre. Problémát okoz az infrastruktura hiánya. A gyéren lakott térségben leginkább erdők találhatók, a kis falvak összeköttetése és intézményrendszere esetleges. 50-60 fős elszigetelt aprófalvakról van szó. Az országban itt a legalacsonyabbak a fizetések és különösen az olyan sérülékeny csoportok, mint a fogyatékossággal élők, idősek, gyermeküket egyedül nevelő szülők nagyon nehéz helyzetbe kerülnek egy olyan térségben ahol nincs megfelelő közlekedés, nem elérhetőek az alapvető szolgáltatások és (mint Észtország egészében) nagyon alacsony szintűek a szociális ellátások.

Észt falu Võru megyében 

Az észt jóléti ellátórendszer sajátosságait figyelembe véve (alacsony adók, ennélfogva minimális jóléti szolgáltatások) napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a jóléti újraelosztás hagyományos formái nem működnek a térségben. A lakosság aktív bevonása nélkül az állam képtelen megoldani a helyi társadalmi problémákat.

Észtországra jellemző a lakosság önrendelkezésére, az önálló kezdeményezésekre támaszkodó gazdaság és társadalompolitika. A kormányzat szeretne szakítani azzal a szovjet időkből származó hagyománnyal, hogy az emberek mindenre az államtól várják a megoldást. Az alacsony adók és a vállalkozási szabadság nagy teret engedett a mára híressé vált észt startup szférának, a kormányzat átállása a digitális működésmódra pedig egy teljesen új, digitális társadalom alapjait fektette le Észtországban.

Nagy kérdés azonban, hogy ezek a vívmányok mennyire jutnak el az ország távoli sarkaiba és milyen módon tudnak profitálni belőle az olyan hátrányos helyzetű csoportok, mint a fogyatékossággal élők vagy az erdő közepén faházaikban egyedül élő idősek.

Szociális Hackathon rendezvények Észtországban

A Helpific részvételével létrejött észt konzorcium az IT szektorból vett kölcsön egy módszert, ami igen hatékony megoldás az alulról jövő kezdeményezések felkarolására és gyors, látványos fejlesztési eredmények elérésére. A rendszerint szoftver és hardverfejlesztők által látogatott hackathon rendezvények a "hacker" és "marathon" szavak összevonásával olyan, rendszerint 48 órás, rendezvényekre utalnak, mely alatt a helyszínen összeállt csapatok az ötlettől a prototípusig jutnak el.

Ezt a megoldást fordítottuk le a szociális problémák világára, ahol szoftverek és applikációk fejlesztése helyett helyi problémákkal állnak elő a lakosok, amikre közösen keresnek megoldást egy kétnapos fejlesztői rendezvény keretein belül. 

A Szociális Hackathon megnyitója

Az első Szociális Hackathon rendezvényre 2018 október 5-7. között került sor egy helyi gimnázium épületében. Közel száz ember vett részt a rendezvényen. Helyi önkormányzatok képviselői, közöttük polgármesterek, hivatali dolgozók, szociál szolgáltatók munkatársai és kliensei, vállalkozók, civil szervezetek képviselői és olyan helyi lakosok, akik aktív tagjai a helyi közösségnek. Érdekes módon erre az észteknek külön szavuk van, "eestvedaja-nak" (főkolomposnak) hívják azokat az embereket, akik aktívak a helyi közösségben. De az észt kifejezésnek a magyarral ellentétben inkább pozitív kicsengése van. 

A rendezvény célkitűzése az volt, hogy nagyon sok, nagyon sokféle ember jöjjön el a helyi közösségből. Hónapokig kellett dolgoznunk azon, hogy a különböző szereplők megértsék mit akarunk. Az első reakció ugyanis mindig az, hogy a fogyatékosok ellátása, az idősekről való gondoskodás az a szociális munkások dolga, menjünk hozzájuk, hívjuk meg őket. Mi ezzel szemben azt képviseltük, hogy a tény, hogy egy egyedülálló idős nő is lakik a faluban, vagy fogyatékos gyerekek vannak egy helyi családban az nem az önkormányzat és az innen 250 km-re lévő szociális minisztérium dolga elsősorban, hanem a helyi közösség ügye. A falunak vannak idősei, fogyatékosai, ahogyan van vállalkozója, tűzoltója és favágója is, ez tesz minket egy közösséggé. És bármi probléma merül fel egy ilyen közösségben az elsősorban a közösség dolga.

Ötletgazdák partnerkeresése

Nagyon fontos eleme a rendezvénynek, hogy bárki előállhat egy ötlettel még az utolsó pilllanatban is. Mindegy, hogy polgármester vagy bolti eladónő az illető, ugyanúgy kiállhat és 3 percet kap arra, hogy elmondja milyen problémára keres választ és mi az ő elképzelése a megoldásra. A kis ország előnye, hogy nagyon lapos a hierarchia. A miniszterelnök is jó eséllyel megfordul egy startup fejlesztői rendezvényen Tallinnban, itt se esett hasra senki egy polgármestertől vagy a megyei fejlesztési hivatal elnökétől. Összesen 12 ötlet került bemutatásra és egy híján az összes talált is magának megfelelő számú partnert, akikkel belefoghattak a 2 napos intenzív fejlesztésbe.

Egy IT hackathon annyiban egyszerűbb, hogy elég világosan lehet definiálni mi az a prototípus, hova kell eljutni a rendezvény végére. Ez egy kicsit bonyolultabb akkor, amikor egy falu közlekedési problémáit, vagy a térségben élő demenciában érintett idősek elérését kell megoldani. A szociális hackathon 2 napja alatt az volt a cél hogy világos tervek szülessenek és álljon össze egy olyan ütőképes csapat, amelyik több terület képviselőiből áll össze és amelyikkel nagy eséllyel megvalósítható az elképzelés.

Mert Nesvat és Bugarszki Zsolt a Helpific munkatársaiként a Wabaveere csapathoz csatlakoztak

A Helpific két ötlethez is csatlakozott. Mert Nesvat applikációfejlesztő, és Bugarszki Zsolt a Helpific Észtország társalapítója a Wabaveere kezdeményezéshez csatlakozott. Az ötlet egy eco-falu létrehozása, amely az észt digitális társadalom előnyeit kihasználva a legmodernebb eszközöket kombinálja a környezetbarát megoldásokkal. Észtországban mintegy 100 elhagyatott falu van. Ergo Tisler (a kép bal szélén háttal) közösségfejlesztő, már két új települést is létrehozott azzal a módszerrel, hogy üressé vált falvakba szerveztek új közösségeket. A csapat tagjai között találunk kertészt, vállalkozásfejlesztőt, és biofarm tulajdonost.

A Helpific számára az izgalmas kihívást az jelenti, hogy miképpen lehet modern ICT alapú eszközökkel támogatni vidéki kisközösségeket, és a másik megfogalmazott célunk az volt, hogy miképpen lehet egy ilyen innovatív kezdeményezésbe hátrányos helyetű embereket (elsősorban fogyatékossággal élőket) bevonni. 

A Meiela team fogyatékossággal élő emberek számára keres munkalehetőségeket a térségben

A másik ötlet, melyben a Helpific aktív szerepet vállalt, a Meiela nevű kezdeményezéssé. Szociális munkásokból, rehabilitációs szakemberekből, fogyatékossággal élő emberek szervezeteiből és az észt munkaügyi központ munkatársaiból toborzott kezdeményezéshez Lauri Tikk (a kép bal szélén) a Helpific Észtország munkatársa is csatlakozott. Az ötlet alapvetően a Helpific platformra épül, mely fogyatékossággal élő embereket köt össze helyi lakosokkal. A Meiela egy olyan új funkciót szeretne fejleszteni a platformon, amely elsősorban a munkávállalással kapcsolatos kérdésekre koncentrál. 

Folyamatosan be fogunk számolni mindkét kezdeményezés fejleményeiről a Helpific Magyarország blogján. 

Az oldal tetjén taláható "subscribe" linkre kattintva e-mailben kaphattok értesítőt az új bejegyzéseinkről.