Innováció a jóléti szektorban

Ezzel a címmel szervezett egynapos szemináriumot a Helpific észtországi csapata Tallinnban. Észtországról legtöbbször, mint az internet alapú innováció és a digitális társadalom európai zászlóshajójaként hallunk. A Helpific platform is ebben a környezetben született, és minket különösképpen érdekel, hogy ez a vibráló fejlesztői légkör vajon eléri-e a szociális és egészségügyi szolgáltatások világát, az olyan észt vívmányok, mint az elektronikus közigazgatás, az appok és startup-ok erdeje vajon eléri-e a közösség hátrányos helyzetű tagjait is? A fogyatékossággal élő embereket, mentális problémával élőket, időseket, elzárt kistelepüléseken élőket.

Erre a kérdésre kerestünk választ a Helpific által szervezett szeminárium keretében Tallinnban a Technopol Startup Inkubátorház épületében.

(fotó: Saara Mildeberg)

A rendezvény helyszíne önmagában említésre méltó. A Technopol egy vállalkozásfejlesztő komplexum a Tallinni Műszaki Egyetem szomszédságában és az Ülemiste nevű, leginkább tech cégeket tömörítő városnegyedben. Az állami támogatással létrejött inkubátorház ígéretes új kezdeményezéseknek ad helyet, sokáig ingyen, és később is igen kedvezményes áron. A Helpific egy észt innovációs rendezvényen (Ajujaht) először 6 hónap ingyenes irodahasználatot nyert a Technopol épületében, amihez 5000 euró értékben mentorálás is járt, majd ezt követően a mai napig mindössze havi 80 eurót (kb. 25.000 Ft) fizetünk az irodahasználatért vagy rendezvények és találkozók szervezéséért.

Nagyon fontos az a légkör, ami kicsi, alulról jövő kezdeményezéseknek megadja a növekedés lehetőségét.

(fotó: Helpific)

A szemináriumra igyekeztünk olyan szereplőket meghívni, akik érdemben hozzá tudnak szólni a témához, személyes tapasztalataikon vagy éppen pozíciójukon keresztül információval rendelkeznek arról, milyen mértékben van jelen az innováció és a digitális társadalom a szociális és egészségügyi szférában.

Fontos alapelv a Helpificnél, hogy rendezvényeinket csak olyan helyre szervezzük, ami fogyatékossággal élő emberek számára is elérhető, és a "semmit rólunk nélkülünk" alapelvet komolyan véve egyetlen lépést sem teszünk az érintettek bevonása nélkül. Ezt nehezen is tudnánk megvalósítani, a Helpific számos tagja maga is fogyatékossággal élő személy, ez a fejlesztés soha nem jött volna létre az érintettek és különböző szakterületek együttműködése nélkül. Az Észtországban egyre inkább terjedő ún. "szociális hackathonok" módszere éppen ezeket a gyümölcsöző találkozásokat teszi lehetővé.


(fotó: Saara Mildeberg és Helpific)

A rendezvény házigazdája Tom Rüütel, elismert észt fogyatékosügyi aktivista volt. Tom önmaga is aktív felhasználója a Helpific platformnak, és a kezdetektől fogva részt vett annak fejlesztésében. 

                                                                 (fotó: Saara Mildeberg)

A résztvevők között üdvözölhettük Jüri Lehmets-t is, aki amellett, hogy szintén ismert és elismert fogyatékosügyi aktivista a 2019 márciusában esedékes észt parlamenti választáson képviselőjelöltként indul.

(Ez a kép egy másik rendezvényen készült Jüriről. Fotó: delfi.ee)

Keiu Roosimägi és Bugarszki Zsolt a Helpific két társalapítója. Keiu elsősorban az észt fejlesztésért felel, a rendezvény szinte teljes egészében az ő munkájának köszönhető, míg Zsolt leginkább a Helpific nemzetközi terjeszkedésével foglalkozik. A szemináriumon a társalapítók rövid előadást tartottak a Helpific platformról és a Tallinni Egyetem valamint a budapesti ELTE által közösen végzett Helpific-kel kapcsolatos kutatás eredményeiről.

A kutatás négy országban (Észtország, Ukrajna, Magyarország és Horvátország) követte nyomon a Helpific platform működését és az eredmények azt mutatják, hogy a platform elsősorban nagyvárosi környezetben, olyan emberek számára jelent valós segítséget, akik fogyatékosságuk ellenére igyekeznek önálló életvitelt kialakítani a közösségben és az olyan hétköznapi feladatok ellátására tudnak ehhez segítséget találni a Helpific platformon mint a közlekedés, bevásárlás, rendezvényekre kísérés vagy éppen a személyi segítés. A platform elsősorban a szomszédsági viszonyokra épül, nem a szakemberek által nyújtott szakszerű segítséget (fizioterápia, pszichoterápia, szociális munka, szakgondozás) váltja ki, hanem gazdagabb társas kapcsolatokat hoz létre a közösségben az aktív tagok ún. szociális tőkéjét növelve. A technológia, a platform itt a találkozás létrehozására szolgál eszközként, a Helpificen létrejövő találkozások a valóságban kelnek életre és ott válnak igazi kapcsolatokká.

 (fotó: Saara Mildeberg)

Az előadást egy panelbeszélgetés követte, melyen (a képen jobbról balról haladva) Villu Urban, a Tallinni Fogyatékossággal Élő Emberek Egyesületének vezető szakértője, Jaak Raie, a Technopol Inkubtorház igazgatója, Rait Kuuse, az észt Szociális Minisztérium helyettes államtitkára, és Christman Roos, az észt Gazdasági és Kommunikációs Minisztérium egységes európai digitális piaccal foglalkozó munkatársa vett részt. A beszélgetést Bugarszki Zsolt, a Hepific társalapítója moderálta.

  (fotó: Saara Mildeberg)

A panelbeszélgetés során, először a résztvevőket kérdeztük meg arról miképpen látják a digitális társadalom és az innováció szerepét az észt jóléti ellátórendszerben.  Egyetértés volt abban, hogy a kezdeti lépések biztatóak, az irány egyértelmű, de nagyon hosszú utat kell még megtenni ebben a szférában, hogy igazán életre keljenek a digitalizáció előnyei.

Rait Kuuse, a szociális minisztérium államtitkára megjegyezte, hogy miközben egyre több szó esik az innovatív megoldásokról, pl. a robottechnológia megjelenéséről az idősellátásban, vagy a társadalmi részvételt és az önálló életvitelt inkább lehetővé tévő digitális megoldások továbbfejlesztéséről, a közelgő parlamenti választások politikai programjai még mindig a hagyományos, a javak újraelosztásán alapuló juttatások és szolgáltatások dimenziójában gondolkodnak. 

Jaak Raie, a Technopol Inkubátor Ház igazgatója azt emelte ki, hogy a Helpific egyáltalán nem lóg ki egyfajta különcként a házban működő startup vállalkozások közül. A humán dimenzió egyre fontosabb az üzleti világban is, ma azok a megoldások igazán sikeresek, melyek valódi, emberi problémákra adnak válaszokat és csak az a technológia lehet sikeres, amelyik végeredményben az emberek jólétét szolgálja. 

Villu Urban a Tallinni Fogyatékossággal élő emberek képviseletében azt hangsúlyozta, hogy minél súlyosabb a fogyatékosság mértéke az emberek annál inkább rászorulnak a technológia nyújtotta segítségre. A technológia az ami még súlyosan akadályozott embereket is képes szabaddá tenni és megadja számukra a társadalmi részvétel lehetőségét. Példának hozta fel, az Észtországban már elérhető elektronikus szavazás intézményét, aminek segítségével a szavazópolgárok az internet segítségével otthonról is szavazhatnak. Ez nagyon sok fogyatékossággal élő ember számára elérhetővé tette a politikai közösségben való részvételt és az állampolgári jogaik gyakorlását. 

Rait Kuuse ugyanakkor azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy pusztán a technológia nem fogja megoldani a súlyos kapacitáshiányt az egészségügyi és szociális szférában. Bármilyen internet alapú rendszert vezetünk be attól még nem lesz több orvos, vagy ápoló a rendszerben. Ezen az e-receptek nem segítenek. 

Christman Roos, a Gazdasági és Kommunikációs és Kommunikációs minisztérium képviseletében azt emelte ki, hogy több olyan fejlesztésre lenne szükség, ami a fogyatékossággal élő emberek tájékozódási és kommunikációs problémáit segítő. Sokkal több startupnak kéne ezekkel a problémákkal foglalkoznia. 

A panel második körében a közönség soraiból is sokan felszólaltak.

 (fotó: Saara Mildeberg)

Tiit Papp, az Észt Siketek és Nagyotthallók Egyesületének elnöke azzal a megjegyzéssel reagált a minisztérium képviselőjének felvetésére, hogy a kapacitásproblémákat a technológia önmagában tényleg nem oldja meg, azonban ez a rendezvény is bizonyítja miképpen lehet a technológia ebben a helyzetben is segítségünkre. Hetek alatt sem sikerült szabad kapacitással bíró jeltolmácsot találnia a Helpificnek a rendezvényre Tallinnban, nagyon kevés az elérhető szakember. Ehhez képest laptopok és iPadek segítségével tökéletesen tudják követni az eseményt, és meg tudják fogalmazni mondanivalójukat is. 

A közönség soraiból több olyan saját élmény elhangzott, hogy biztatóak az új kezdeményezések, fantasztikus, hogy egyre több mindent lehet online intézni, nagyon jó az eesti.ee (a magyar kormányablakhoz hasonló annál azonban jóval fejletteb észt elektronikus közigazgatási portál) új felülete de még mindig nagyon sok mindent kell legalább először személyesen elintézni. 

Bugarszki Zsolt megjegyezte, hogy komoly lemaradás van a szociális szférában. Miközben a technológia egyértelműen elmozdult a mobil alapú fejlesztések irányába, háromszor is meg kell gondolni ebben a szférában, hogy milyen eszközökre fejleszt egy új kezdeményezés. A szociális szakemberek - benyomása szerint - még a fogyatékossággal élő emberekhez képest is lemaradásban vannak a technológia területén. A szolgáltatások 15-20 éves eszközökkel dolgoznak, a szakemberek sokszor idegengednek az okostelefonok használatától különösen ha azok a magántelefonjaik. Van olyan új fejlesztése a Helpificnek, amit szabályosan vissza kellett butítani PC-n és laptopon is futó platformmá, miközben kész volt a sokkal modernebb applikáció alapú verzió. Mindez a magas szinten digitalizált Észtországban. Mi lehet akkor Európa többi részén a területen?

A panelbeszélgetés tanulságát úgy foglalták össze a résztvevők, hogy Észtországban egyértelmű a fejlesztések iránya és erre mozdul el a jóléti ellátórendszer is. Ugyanakkor az e-kormányzat és a digitális társadalom retorikája egyelőre sokkal erősebb a gyakorlatnál. Egy jól behatárolható, progresszív réteg foglalkozik ezzel a kérdéssel, akik hálistennek elég sokan vannak már ahhoz, hogy működő megoldásokat hozzanak létre, ám összességében a szféra még mindig a XIX. és XX. század jóléti megoldásaiban gondolkodik.


Comments

Popular Posts